"Rauch és kollégái egy kísérlet révén igyekeztek fényt deríteni arra, hogy mi történik a taumatizált emberek fejében, amikor traumatikus emlékeiket aktiválják (Rauch et al. 1996). Agyukat pozitronemisszios tomográffal (Pet) vizsgálták, miközben, azt a hangfelvételt jászották vissza nekik, amelyen ők maguk beszélték el a velük történteket.

Azt találták, hogy a bal oldali frontális területen és a Broca területén csökkent a vérkeringés, - ezek a nyelvi szervezésért felelős agyterületek - miközben a jobb oldali limbikus rendszer és a vizuális kéreg, azaz az érzelmekért, a szaglási és vizuális emlékekért felelős agyterületek aktiválódtak és fokozódott a keringésük.

 

A traumatikus emlékek a jobb agyfélteke globális, érzéki és érzelmi területeit aktiválták, miközben csökkentették a nyelvi tevékenységért felelős agyterületek aktivitását, mintha csak a kettő kapcsolata megszakadt volna.

Miközben az agyuk bal oldali területeinek izgalmi színje fokozódott, a bal oldali frontális kéreg képtelen volt é r t e l m e z n i a tapasztalatot, azt nyelvi és narratív formába önteni.

 

Ez lehet a szótlan rettegés jelenségének, ama rettenetes pillanatnak a magyarázata, amikor valami olyannyira túláradóval szembesülünk, hogy csak nyüszíteni tudunk, vagy még azt sem.A bal oldali frontális kéreg, a Broca terület és a hippocampus verbalizáló tevékenységének h i á ny á b a n azonban igen nehéz az é r z e l m e k e t normálisan feldolgozni és értékelni.

 

Ezek a bal féltekei tevékenységek normális helyzetben a tapasztalatokat kontextualizálnák és beillesztenék az idő lineáris rendjébe. Ha azonban nem tudnak teljes egészükben kibontakozni, az érzések sohasem süllyednek a múltba, és sohasem tudjuk őket magunk mögött hagyni.

Újra és újra betüremkednek a jelenbe, mintha csak újra megtörténnének itt és most. Ez, a felvillanó emlékképek, jellemezte állapot, vagyis az olyan széttöredezett emlékek újraélése, amelyeket a hippocampus és más rendszerek nem tudtak megfelelőképpen feldolgozni. A felépülés azon múlhat, hogy sikerül - e beszélni róla, azaz sikerül-e a bal agyfélteke azon területeit aktiválni, amelyek a traumatikus tapasztalatokat kontextualizálják. " 143.dik oldal /Sue Gerhardt/

 

"Úgy tűnik, hogy az érzések szavakba öntésének folyamata teszi lehetővé a bal és a jobb agyfélteke integrációját. Amikor a szavak pontosan írják le az érzéseket, azok koherens egésszé állhatnak összeEugene Gendlin terápiás munkája, amely a fókuszálás fogalma köré szerveződött, leírja a folyamatot, ahogyan az emberek megtanulnak odafigyelni a testük "érzékelt értelmére, és ahogyan kifejezik azt óvatos szavakkal, ily módon kapcsolva össze a jobb agyféltekéjük "érzékelt értelmeit" a bal agyféltekéjük verbális beszámolójával.

Gendlin úgy véli, hogy ez a folyamat rendkívül mértékben eltér attól, ahogyan racionális szinten képesek vagyunk az "álláspontunkat" érzelemmentesen kifejezni, illetve tudomásul venni mások "álláspontját".E kapcsolódások azért is fontosak, mert megnövelik a két agyfélteke között szabadon áramló információ mennyiséget. 55-dik oldal /Sue Gerhardt/